Hatályos Polgári Törvénykönyvünk (a továbbiakban: Ptk.) a szülői felügyeletről az alábbiak szerint rendelkezik – a teljesség igénye nélkül az alábbi, fontosabb rendelkezések emelendők ki a törvényből:
A kiskorú jogállása; a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek
A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.
A szülői felügyelet tartalma: a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában.
A Ptk. a szülői felügyeletet alapvetően arra a helyzetre vonatkozóan szabályozza, ha a szülők egy háztartásban élnek, mindketten ellátják a szülői felügyeletet. Külön, a szülők közötti megállapodásra akkor van szükség, ha a szülők már nem élnek együtt. A törvény kifejti, hogy ezen szülői felügyelet közös gyakorlása esetén a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők, illetve a szülői felügyeleti jogot a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni. A szülőknek gyermeküket – életkorának és ítélőképességének figyelembe vétele mellett – megfelelően be kell vonniuk döntéseikbe, véleményét, korára, érettségére való tekintettel megfelelő súllyal figyelembe kell venniük.
A szülői felügyeleti jog az alábbi tartalommal bír:
a gyermek nevének meghatározása
A gyermek apjának vagy anyjának születési, vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli. A gyermek családi névként szüleinek összekapcsolt családi nevét is viselheti, akkor is, ha a szülők nem így viselik saját családnevüket a házasságkötést követően, vagy nem kötöttek házasságot. A gyermek családi neve legfeljebb kéttagú lehet. A házasságban élő szülők házasság alatt született összes közös gyermekének egyfajta családneve lehet – kivéve ha a házasság alatt a szülők megváltoztatták a saját családnevüket. A gyermek utónevét a szülők határozzák meg.
a gyermek gondozása és nevelése
A gyermek gondozása, lakóhelyének és tartózkodási helyének meghatározása: A szülők joga és kötelezettsége, hogy a gyermeket gondozzák, a gyermek megélhetéséhez és felnevelkedéséhez szükséges feltételeket biztosítsák. A szülők a saját háztartásukban kötelesek a gyermekük lakhatását biztosítani. A gyermek lakóhelye – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – a szülei lakása akkor is, ha a gyermek átmenetileg máshol tartózkodik.
A szülő vagy a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülők lakóhelyét vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság jóváhagyásával a szülők beleegyezése nélkül elhagyhatja, ha az az érdekeivel nem ellentétes.
A gyermek huzamos időn át – így tanulmányok folytatása, munkavállalás vagy más hasonló célból – önállóan vagy egyik szülőjével mindkét szülő egyetértésével tartózkodhat külföldön.
A gyermek letelepedés céljából történő külföldre távozásához erre vonatkozó szülői engedély szükséges.
A gyermek nevelésének és életpályájának megválasztása: A szülők jogosultak a gyermek nevelésének módját megválasztani. A gyermek képességei figyelembevételével a szülők és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön.
Az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban a szülő és a gyermek között felmerülő vitában a gyámhatóság dönt.
a gyermek vagyonának kezelése
A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermekük minden olyan vagyonát kezeljék, amely a törvény szerint nincs kivéve a kezelésük alól.
A szülők a gyermek vagyonából eredő jövedelemnek azt a részét, amely a vagyon terheinek kifizetése után fennmarad, a gyermek indokolt szükségleteire kötelesek fordítani.
a gyermek törvényes képviselete
A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviseljék. A szülő képviseleti joga nem terjed ki a gyermeknek azokra a jognyilatkozataira, amelyeket jogszabály szerint kizárólag személyesen lehet megtenni.
A szülő – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – nem képviselheti a gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél.
Ha a gyermek ügyében a törvényes képviseletet gyakorló szülő törvény vagy a gyámhatóság rendelkezése, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság a gyermeknek eseti gyámot rendel.