Cégalapítás folyamata

Az első és legfontosabb lépés, hogy felvegye velem a kapcsolatot. Ezt megteheti telefonon, email-ben vagy akár itt a honlapon keresztül is. Elmondja nekem, hogy céget szeretne alapítani. Az a tapasztalatom, hogy ez az esetek 90%-ában az alapítandó gazdasági társaság Kft. (Korlátolt Felelősségű Társaság) szokott lenni.

Ekkor bekérem e-mailen a tagoktól, ügyvezetőtől a személyi igazolványának és lakcímkártyájának mindkét oldala képét, és az adókártya képét, vagy ennek hiányában az alábbi adatokat:

név, születési név, személyi azonosító jel, születési hely, idő, anyja neve, lakcím, adóazonosító jel, személyi igazolvány száma, lakcímkártya száma, telefonszám, e-mailcím.

Ezen felül szükség van az alábbi adatokra:

• cégnév (általában néhány verzió szükséges a cégkizárólagosság elve okán), melyeket leprioráltatok a cégbíróságon,
• székhely, telephely, fióktelep címe,
• e-mail cím,
• törzstőke mértéke,
• tagok közötti megosztása,
• tevékenységi körök, fő tevékenységi kör egyeztetése,
• céges e-mailcím
• egyéb, társasági szerződés elkészítéséhez szükséges adatokra rákérdezek.

Ezen felül fontos, hogy az adózási kérdéseket is megbeszéljük vagy Önnel, vagy a könyvelőjével.

Ekkor adok tájékoztatást az ügyvédei díjakról is.

A második szakasz

Optimális esetben elkészítem a tényvázlatot, megbízásom, Megküldöm mailen aláírásra, bevárom, hogy visszaszkenneljék – ez elsősorban azért kellene, hogy ne legyen vita az ügyvédi díjról, illetve arról, hogy megbízásra került sor. Abban az esetben, ha nem nekem felróhatóan nem kerül sor szerződéskötésre (eláll valamelyik fél) és a szerződés tervezetét elkészítettem, átküldtem, az ügyvédi díj 80%-ának megfelelő összeg kiszámlázásra kerül az ügyfél részére, hiszen a munkát elvégeztem.

Cégalapítás folyamata:

• tervezet elkészítése, e-mailen átolvasásra megküldése a megbízónak
• visszajelzést várok Öntől: rendben van-e, vagy szükséges-e bárminemű módosítás – ha igen, ezt átvezetem, újra megküldöm jóváhagyásra
• aláírásra időpontot egyeztetünk
• aláírás, ahol már várom a nyomtatott, leegyeztetett szerződéssel az ügyfeleket. A megbízó az okiratokat átolvassa, vagy felolvasás után sor kerül azok aláírására. Ezzel egyidőben JÜB ellenőrzés, pénzmosási adatlapok kitöltése, aláírása. A cég kap 1-1 eredeti példányt, átadják v elutalják számla alapján az ügyvédi díjat
• intézem a cégbíróságot: a szkennelt okiratokból, kérelemből összeállítom az e-aktát, megküldöm az illetékes cégbíróság részére. A cégbíróság közvetlenül nekem küldi a határozatot, melyet elektronikusan hiteles formában továbbítok az ügyfélnek az e-aktával együtt, mellyel mehet a bankba számlát nyitni, a könyvelő intézheti a szükséges könyvelési bejelentéseket.

Nem is bonyolult, ugye? a következő bejegyzésben a cégmódosítás folyamatáról fogok írni Önnek.

Kérjen időpontot, megalapítom álmai cégét!

The post A cégalapítás folyamata appeared first on dr. Marinovszky Judit egyéni ügyvéd.

Kapcsolatfelvétel

Általános szabály, hogy telefonon, email-en vagy itt a honlapon küldött üzenetben tudja felvenni velem a kapcsolatot és jelzi, hogy ingatlant szeretne vásárolni. Szintén általános szabály, hogy általában a vevő választ ügyvédet.

Ezt követően tisztázzuk, belterület vagy termőföld törvény hatálya alá eső ingatlant szeretne-e venni. Az ügyintézés ettől függően más. Amennyiben termőföld, úgy a 30 napos kifüggesztésre is figyelemmel kell lenni.

A részletek és az érdemi munka

Bekérem e-mailen az eladó(k)tól és a vevő(k)től a személyi igazolványának és lakcímkártyájának mindkét oldala másolatát, továbbá az adókártya másolatát. Ezeknek a hiányában az alábbi adatokra van szükségem:

• név
• születési név
• személyi azonosító jel
• születési hely, idő
• anyja neve
• lakcím
• adóazonosító jel
• személyi igazolvány száma
• lakcímkártya száma
• ügyfél telefonszáma, e-mailcíme

Ezeken felül szükség van az alábbi információkra: az ingatlan helyrajzi száma, vételár nagysága, ingatlan állaga, közművesítettsége, foglaló/vételárelőleg/vételárrészletek teljesítési összege, határideje és módja, saját erő/bankhitel (melyik bank)/állami támogatás (fajtája) mértéke, megosztása, birtokbaadás időpontja. illetékkedvezményi, vagy -mentességi lehetőségek tekintetében kérdések (5 éven belül eladott lakásingatlan esetén a szerződés másolatának bekérése).

Felvilágosítást adok az ügyvédi díjról (akár már konkrét összeg, ha pontosan tudom a vételár nagyságát és a fizetés módját – önerő, vagy hitel, terhelt ingatlan-e), valamint a költségekről (10.600.-Ft./ingatlan az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetéke, 4.800.-Ft./ingatlan a tulajdoni lap díja).

Mindezek után, ideális esetben elkészítem a tényvázlatot, a megbízásom, megküldöm mailen aláírásra, és bevárom, hogy visszaszkenneljék – ez elsősorban azért szükséges, hogy ne legyen vita az ügyvédi díjról, illetve arról, hogy megbízásra került sor.

Abban az esetben, ha nem nekem felróhatóan nem kerül sor szerződéskötésre (eláll valamelyik fél) és a szerződés tervezetét elkészítettem, átküldtem, az ügyvédi díj 80%-ának megfelelő összeg kiszámlázásra kerül az ügyfél részére, hiszen a munkát elvégeztem.

Mindezek után az alábbi lépések következnek:

• Szerződéservezet elkészítése, e-mailen átolvasásra megküldésre kerül eladó(k)nak és vevő(k)nek
• Visszajelzést várok az ügyféltől: rendben van-e az átküldött formában a szerződés, vagy szükséges-e bárminemű módosítás – ha igen, ezt átvezetem, újra megküldöm jóváhagyásra
• Időpontot egyeztetünk aláírásra
• Aláíráskor már várom a nyomtatott, leegyeztetett szerződéssel az ügyfeleket, melyet átolvasnak, vagy felolvasom részükre. Ezzel egyidőben JÜB ellenőrzés, pénzmosási adatlapok kitöltése, aláírása. Minden fél kap 1-1 eredeti példányt a szerződésből, átadják vagy elutalják a foglaló/előleg/részlet/vételár összegét a másik félnek, ha így rendelkezik a szerződés, számla alapján az ügyvédi díjat, átadják a költségek ellenértékét
• Az aláírt szerződést ingatlan-nyilvántartási kérelemmel a földhivatalnál érkeztetem és ha szükséges a bank részére kiadom az ügyfélnek az érkeztetett szerződést.
• Ha vevői jog kerül kikötésre és a teljes vételár megfizetése hiányában egyelőre a tulajdonjog-átruházásra nem kerül sor, a szerződéssel egyidejűleg aláírásra kerül a tulajdonjog-átruházó nyilatkozat 5 eredeti példánya és aláírjuk a letéti szerződést, mely a tulajdonjog-átruházó nyilatkozatok ügyvédi őrzéséről szól. A letéti szerződésben rendelkezünk arról, hogy ha a teljes vételár kifizetésre kerül az eladó részére, az általa megadott e-mail címéről küldött elektronikus levele átvétele után intézem a földhivatali tulajdonjog-bejegyzést, illetve kiadom a nyilatkozatot a vevőnek.

Mindezek után a földhivatal 60 napos eljárási határidőn belül vagy ügyfélkapun keresztül, vagy postán küldi az ügyfeleknek a határozatot.

Kész is vagyunk! Várom hívását, ha ingatlant szeretne vásárolni.

The post Az adásvételi szerződés folyamata appeared first on dr. Marinovszky Judit egyéni ügyvéd.

A kiskorú jogállása; a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek

A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.

A szülői felügyelet tartalma: a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában.

A Ptk. a szülői felügyeletet alapvetően arra a helyzetre vonatkozóan szabályozza, ha a szülők egy háztartásban élnek, mindketten ellátják a szülői felügyeletet. Külön, a szülők közötti megállapodásra akkor van szükség, ha a szülők már nem élnek együtt. A törvény kifejti, hogy ezen szülői felügyelet közös gyakorlása esetén a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők, illetve a szülői felügyeleti jogot a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni. A szülőknek gyermeküket – életkorának és ítélőképességének figyelembe vétele mellett – megfelelően be kell vonniuk döntéseikbe, véleményét, korára, érettségére való tekintettel megfelelő súllyal figyelembe kell venniük.

A szülői felügyeleti jog az alábbi tartalommal bír:

a gyermek nevének meghatározása

A gyermek apjának vagy anyjának születési, vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli. A gyermek családi névként szüleinek összekapcsolt családi nevét is viselheti, akkor is, ha a szülők nem így viselik saját családnevüket a házasságkötést követően, vagy nem kötöttek házasságot. A gyermek családi neve legfeljebb kéttagú lehet. A házasságban élő szülők házasság alatt született összes közös gyermekének egyfajta családneve lehet – kivéve ha a házasság alatt a szülők megváltoztatták a saját családnevüket. A gyermek utónevét a szülők határozzák meg.

a gyermek gondozása és nevelése

A gyermek gondozása, lakóhelyének és tartózkodási helyének meghatározása: A szülők joga és kötelezettsége, hogy a gyermeket gondozzák, a gyermek megélhetéséhez és felnevelkedéséhez szükséges feltételeket biztosítsák. A szülők a saját háztartásukban kötelesek a gyermekük lakhatását biztosítani. A gyermek lakóhelye – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – a szülei lakása akkor is, ha a gyermek átmenetileg máshol tartózkodik.

A szülő vagy a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülők lakóhelyét vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság jóváhagyásával a szülők beleegyezése nélkül elhagyhatja, ha az az érdekeivel nem ellentétes.

A gyermek huzamos időn át – így tanulmányok folytatása, munkavállalás vagy más hasonló célból – önállóan vagy egyik szülőjével mindkét szülő egyetértésével tartózkodhat külföldön.

A gyermek letelepedés céljából történő külföldre távozásához erre vonatkozó szülői engedély szükséges.

A gyermek nevelésének és életpályájának megválasztása: A szülők jogosultak a gyermek nevelésének módját megválasztani. A gyermek képességei figyelembevételével a szülők és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön.

Az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban a szülő és a gyermek között felmerülő vitában a gyámhatóság dönt.

a gyermek vagyonának kezelése

A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermekük minden olyan vagyonát kezeljék, amely a törvény szerint nincs kivéve a kezelésük alól.

A szülők a gyermek vagyonából eredő jövedelemnek azt a részét, amely a vagyon terheinek kifizetése után fennmarad, a gyermek indokolt szükségleteire kötelesek fordítani.

a gyermek törvényes képviselete

A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviseljék. A szülő képviseleti joga nem terjed ki a gyermeknek azokra a jognyilatkozataira, amelyeket jogszabály szerint kizárólag személyesen lehet megtenni.

A szülő – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – nem képviselheti a gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél.

Ha a gyermek ügyében a törvényes képviseletet gyakorló szülő törvény vagy a gyámhatóság rendelkezése, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság a gyermeknek eseti gyámot rendel.

The post A szülői felügyeleti jog tartalma appeared first on dr. Marinovszky Judit egyéni ügyvéd.

Kérdés tehát, hogy mi a helyzet akkor, ha a társasházi albetét tekintetében kötendő adásvételi szerződést készítő ügyvéd oly módon jár el, hogy csupán a társasház törzslapján ellenőrzi, hogy van-e bejegyzett elővásárlási jog a többi tulajdonos részére biztosítva.

A Pfv.VI.20.087/2020/10.sz.eseti döntésében a Kúria kifejtette, hogy az Alapító Okiratban kikötött elővásárlási jog csak annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével együtt nyújt jogvédelmet az elővásárlási jogosultak részére. A jogeset szerint a vevő oly módon vásárolta az eljárás tárgyaként szereplő társasházi garázst, hogy az eladó nem hívta fel az elővásárlási jogukra való jognyilatkozat megtételére a többi tulajdonost, tekintettel arra, hogy bár az Alapító Okirat az elővásárlási jogról rendelkezett, annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése elmaradt. Az adásvételi szerződést készítő ügyvéd pedig bízva az ingatlan-nyilvántartás teljességében és közhitelességében az Alapító Okiratot nem ellenőrizte, így az abban rögzített elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezést nem vette figyelembe. Az adásvételi szerződés alapján a vevő tulajdonjogát az illetékes földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. Az egyik tulajdonostárs megtámadta a szerződést: kérte, hogy vele szemben az illetékes bíróság a Ptk. 6: 223§(1)bek. alapján a szerződés hatálytalanságát állapítsa meg és közte és az eladó között hozza létre az eredeti szerződés rendelkezései szerint az adásvétel létrejöttét. Keresetében az eladó a vevő rosszhiszeműségére hivatkozott. Vevő nyilatkozata szerint az ő eljárása jóhiszemű volt, hiszen a közhiteles nyilvántartás (ingatlan-nyilvántartás) adataiban bízva jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett ingatlantulajdont, az ottani bejegyzés elmaradása hiányában nem volt és nem is lehetett tudomása az elővásárlási jog fennálltáról.

Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítette, hogy az eladó és vevő megsértették ugyan az elővásárlási jogot, a felperes (elővásárlásra jogosult tulajdonostárs) keresetét elutasította, tekintettel arra, hogy az elővásárlásra jogosult a jóhiszemű vevővel szemben igényt nem támaszthat (a kötelmi hatály okán), továbbá a vevőtől a bíróság indokolása szerint nem elvárható, hogy Alapító okiratot beszerezzen, vagy az esetlegesen fennálló elővásárlási jognak másképpen járjon utána, elegendő, ha a közhiteles nyilvántartás adataiban bízva ellenőrzi a törzslapi bejegyzés létét.

Az elővásárlásra jogosult az elsőfokú bíróság ítéletét sikerrel fellebbezte meg: a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, hivatkozva a Ptk.6:223§(1)bekezdésre és a 2/2009 (VI.24) sz. PK.véleményére: ítéletében nyilatkozta, hogy a szerződés a felperessel szemben hatálytalan és rendelkezett arról, hogy az elővásárlási jogosult tulajdonjogát az illetékes földhivatal jegyezze be. Ítélete magyarázataként a másodfokú bíróság akként érvelt, hogy az eljáró ügyvéd a hivatása szabályait megszegve, mulasztott a tekintetben, hogy az Alapító Okiratot nem szerezte be, így az elővásárlási jog fennálltáról, mint a vevő meghatalmazottja, nem szerezhetett tudomást. Ezen meghatalmazotti mulasztás a vevő terhére esik, így a vevő rosszhiszeműnek tekintendő. A jogerős ítélettel szemben a vevő felülvizsgálati kérelemmel élt, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását.

A felülvizsgálati eljárásában a Kúria rögzítette, hogy az elővásárlási jog a Társasházi Alapító Okiratban rögzítettek szerint fennállt, mulasztás miatt nem került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Az elővásárlási jogot annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése teszi dologi hatályúvá, mely esetben erre mindazokkal szemben lehet hivatkozni, akik a bejegyzést követően szereztek az ingatlanon jogot. A bejegyzés elmaradása esetén az elővásárlási jog alapítására vonatkozó megállapodás csupán kötelmi hatályú, azaz az Alapító Okiratot aláíró személyek viszonyában keletkeztet jogokat és kötelezettségeket. Ezért a szerződésből eredő jogok megsértésére is csupán a szerződő felek hivatkozhatnak egymás közötti jogviszonyaikban, illetve az ebből eredő igényeiket is egymás viszonylatában érvényesíthetik. Ennek alapján alakult ki azon bírói gyakorlat, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett elővásárlási jog jogosultja nem hivatkozhat ezen jogára a jóhiszeműen, ellenérték fejében szerző, a közhiteles nyilvántartásban bízó vevővel szemben.

A Ptk. alapján a jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző vevő – aki az adott helyzetben nem tudott és nem is kellett, hogy tudjon arról, hogy a közhiteles nyilvántartás nem egyezik a hatályos Társasházi Alapító Okirattal – terhére nem eshet az, hogy az elővásárlási jog nem került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. A Kúria egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy a vevő képviseletében eljáró ügyvéd nem kellő gondossággal járt el az adásvétel ügyében, és ez a vevő terhére értékelendő, ám az ügyvéd kötelezettségei között expressis verbis nem szerepel az, hogy az Alapító Okiratot felkutassa, elegendő a társasház törzslapjának áttekintése. A Kúria szerint az eljáró okiratszerkesztő ügyvéd és a vevő gondosságán és döntésén múlik az, hogy az adásvételi szerződés aláírása előtt a hatályos Alapító Okiratot felkutassa, ellenőrizze, melynek elmulasztása jelenthet veszélyt a vevőre nézve, de semmiképp nem alapozza meg a szerződés hatálytalanságát és a vevő rosszhiszeműségét. Eseti döntésében a Kúria kimondta, hogy a vevő rosszhiszeműsége nem került bizonyításra, ezért a vevő jóhiszemű jogszerzőnek minősül, így a felperes igénye vele szemben nem megalapozott, így a Kúria helyben hagyta a vevő tulajdonszerzését.

Fentiek alapján a konklúzió, hogy bár jelen eset szerint a vevő jóhiszeműen bízhatott a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban, azonban az okiratszerkesztő ügyvéd abban az esetben jár el precízen, ha mindenképp beszerzi a hatályos társasházi alapító okiratot, hogy meggyőződhessen az elővásárlási jog fennállásáról.

The post Társasházi elővásárlás kérdése appeared first on dr. Marinovszky Judit egyéni ügyvéd.